Csomagajánló Személyes szerződéskötés Belépés orvosoknak a KRIO Pro Szakmai Programba

Híreink

Felépülés agyvérzésből őssejtekkel

Az agyvérzésen átesett betegek agyába fecskendezett őssejt serkenti az új véredények képződését a sérült agyterületen, ezzel elősegíti a felépülést. A londoni Imperial College vizsgálatába bevont páciensek visszanyerték járóképességüket, és újból képesek voltak gondoskodni magukról. 2014.08.18.

A mesenchymális őssejtek lassíthatják az izomzat öregedését

Amerikai kutatók állatkísérletei azt mutatták, hogy a mesenchymális őssejtek gyorsíthatják az izomregenerációt. 2014.08.04.

Egyre többet költünk őssejtre

Mintegy 10 százalékkal többet költenek az OTP Egészségpénztár (OTP EP) tagjai várandóssággal és gyermekápolással kapcsolatos termékekre, szolgáltatásokra, mint a megelőző évben. Őssejttárolásra a statisztikák szerint csaknem 75 millió forintot fordítottak tavaly, ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben a pénztártagok háromszor annyit költöttek ilyen jellegű szolgáltatásokra, mint 5 évvel ezelőtt. 2014.07.26.

A mezenchymális őssejtek enyhíthetik a 2-es típusú cukorbetegség tüneteit

A mezenchymális prekurzor sejtek 2-es típusú cukorbetegnek beadva csökkenthetik a vércukorszintet, és javíthatják a glikémiás kontrollt. 2014.07.17.

Új gyermekágyi részleget adtak át Miskolcon

A Semmelweis Kórház egysége a KRIO Intézet segítségével újult meg 2014.06.23.

Új eljárást fejlesztettek ki a köldökzsinórvér eredetű őssejtek szaporítására

Amerikai tudósok új eljárást fejlesztettek ki a köldökzsinórvér eredetű őssejtek szaporítására, amely révén az őssejtterápia a felnőtt betegek számára is elérhetővé és hatékonyabbá válhat. 2014.06.02.
A KRIO Intézet a FamiCord Group tagja

Hogyan befolyásolja a nanotechnológia az őssejtkutatást

A nanotechnológiával foglalkozó kutatók kifejlesztettek egy olyan eljárást, amely mesterségesen is lehetővé teszi az őssejtek csontsejtekké alakítását. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy az eljárás képes-e kezelni az olyan halálos betegségeket, mint a szívbetegség vagy a Parkinson-kór.

Még azok is, akik kevésbé jártasak a biológiában, tudják, hogy az őssejteknek számos potenciális gyógyászati alkalmazása lehetséges: felhasználhatók egy szívinfarktus után a szívsejtek regenerálására és pótlására, valamint a Parkinson-kóros emberek agyában lassan elsorvadó idegsejtek helyettesítésére is.

A kutatók számára az őssejtek terápiás használatakor az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy elérjék az őssejtek kívánt, speciális sejtté fejlődését. Természetes körülmények között az emberi testben ez a folyamat olyan meghatározott kémiai és pszichikai hatások eredményeként jön létre, amelyeket az orvostudománynak még nem sikerült teljes körűen azonosítania és elemeznie.

Laboratóriumi körülmények között, kémiai anyagok használatával már korábban is volt lehetőség az őssejtek különböző típusú sejtekké alakulásának befolyásolására, de ezek az eredmények nem mindig a várakozások szerint alakultak, és nem voltak kellően biztonságosak.

Az amerikai Northwestern University tudósainak egy csoportja most azzal állt elő, hogy mégis van megoldás. Azt mondják, puszta fizikai ráhatással képesek irányítani az őssejtek átalakulásának folyamatát, olyan jól ismert technikák alkalmazásával, amelyek a háromdimenziós, mikroszkopikus sejteket alakítják, és újraformálják őket a lapos felszínükön. A folyamatot pásztázószondás litográfiának nevezik.

Az őssejtek kémiai anyagok használata nélküli, nanomintázott felszínre helyezésekor a tudósok megfigyelték, hogy képesek előidézni az őssejtek csontsejtté fejlődését. Az eljárás kiterjesztésével elképzelhető, mint mondják, hogy lehetővé válik mesterségesen az őssejtek bármilyen sejtté alakítása.
Az emberi szervezetben támadt zavarok létrehozására egy speciális, ún. mesenchymal őssejt (MSCs) termelődik, amely a véráramba kerülve körbeáramlik a testben és ott ágyazódik be, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Az MSCs-nek megvan az a képessége, hogy különböző szövettípusokká alakuljon, azaz más szóval a sejt pluripotens.
A döntés, hogy milyen sejtté fejlődik, részben a szöveteket felépítő, őssejteket körülvevő mátrix molekuláris szerkezetétől függ. Alapvetően tehát a mátrix szerkezete az, ami aztán meghatározza a szövet lágyságát – míg például az agy egy lágy, puha szövet, addig az izmok merevebbek, a csontok pedig szilárdak.

Amerikai tudósoknak sikerült a természetben előforduló állapotot rekonstruálniuk. A mátrixban a sejt mintázatát adó molekuláris szerkezetet felhasználva, a nano-méretűtől a mikroszkóppal is látható hasábok segítségével egy kis üveglapon felépítették a nano-térképet. A folyamatot polimer tollas eljárásnak nevezik, mivel a letapogatást egy, a toll hegyénél százezerszer kisebb, hihetetlenül éles, piramisszerű pontok halmazát kirajzoló eszközzel molekuláról molekulára végzik.

A kutatók az MSCs-ket egy bizonyos nanoszkópikus alakzattá növesztették, és képesek voltak befolyásolni a szövettani fejlődésüket.

„A rengeteg kezdeti lehetőség után gyorsan sikerült azonosítani azokat a tényezőket, amik a leginkább meghatározzák az őssejtek osteocitákká (csontsejt) alakulását” - mondta Chad A. Mirkin, a kutatás vezetője, aki a Weinberg College of Arts and Sciences kémia professzora, valamint a northwesterni Nemzetközi Nanotechnológiai Intézet (International Institute for Nanotechnology) igazgatója is egyben.

Az eszköz jelentőségét az adja, hogy segítségével lehetővé válik a betegektől pluripotens őssejtek levétele, amelyeket a kiválasztott háromdimenziós mátrixon átfuttatva az orvosok képesek az általuk választott sejtté alakítani, hogy aztán ezek, a páciensbe visszaültetve elvégezzék a sérült szövetek regenerálását.
„További fejlesztéseket követően a kutatók az eljárás segítségével képessé válhatnak bármilyen funkciójú sejt mesterséges előállítására”- mondta Mirkin.

„A háromdimenziós látásmód nagyon szemléletes, mivel képes stilizált formában megjeleníteni a környezeti tényezőket” – nyilatkozta Fiona Watt, a Kings College London, Őssejtkutató és Regeneratív Orvoslási Központjának (Centre for Stem Cells and Regenerative Medicine) professzora és igazgatója.

„Számos tanulmány érvel amellett, hogy az őssejtnél alkalmazott topológia – annak módja, ahogy a sejtet 3D-ben megjelenítik - befolyásolja a sejt viselkedését. Ha a csontjaidra és porcaidra gondolsz, ez logikusnak tűnik” – fűzte hozzá Watt.

Marilyn Monk, a University College London Gyermek-egészségügyi Intézetének (University College London's Institute of Child Health) molekuláris embriológiával foglalkozó professzor emeritusa szerint a kutatások másik jelentősége, annak igazolása, hogy az őssejt fejlődését kizárólag a helyi háromdimenziós molekuláris szerkezet határozza meg.

„Ez persze nem az egyetlen módszer, amellyel irányítani lehet az őssejtek fejlődését” – magyarázta Monk. „Tudjuk, hogy a fejlődés szabályozásában többféle, önállóan és egymással kölcsönhatásban is működő mechanizmus vesz részt, amelyek meghatározzák a végső sejtfunkció kialakulását.”

„Napjainkban az őssejt rendeltetésének befolyásolása terén igencsak előrehaladottak a kutatások. A leggyakrabban alkalmazott módszer jelenleg a biokémiai jelzésű molekulák felhasználása.” - mondta a londoni Orvosi Kutatások Nemzeti Intézetében (MRC National Institute for Medical Research) felállított kutatócsoport vezetője, Peter Thorpe.

A fenti eljárás legnagyobb előnye a nanomintázott technológia, bár Thorpe szerint „a szakterület még fejlődőben van, és a tudomány sem mondta még ki a végítéletet, hogy a módszer szélesebb körben is alkalmazható-e őssejt előállításánál.”

Mindazonáltal úgy gondolja, hogy a technológia valódi előrelépést jelent.”Lenyűgöző lenne látni, hogy a kutatók képesek mintát venni a már fejlődésnek indult őssejtekből, hogy aztán a mintázott technológia segítségével úgy avatkozzanak be fejlődési folyamatukba, hogy végül az eredeti szándékuktól eltérően, más szövetté alakuljanak. Azt hiszem, ez Nobel-díjat érne.”

Forrás: Guardian

2012.09.24.

American Association of Blood BanksISBT 128 - ICCBBAISBT 128 - ICCBBA SGSEuropean Association of Family Cord Blood BanksCWB - Business Credibility CertificateFamicord GroupCord Blood Europe