Gyakran Ismételt Kérdések

Köldökzsinórvér levétel

1. Mikor lehet a KZSV-t gyűjteni?

A KZSV-t a szülés pillanatában lehet gyűjteni. Fontos, hogy ilyenkor legalább 50 ml KZSV gyűjtése történjen meg. A gyűjtés során levett vér egy speciális gyűjtőzsákba kerül. A zsák már tartalmazza a véralvadásgátlót. A gyűjtőszett steril egységcsomagban átvehető a KRIO Intézetben.

2. Van-e kockázata a KZSV gyűjtésnek?

Amennyiben betartják a szülésnél szokásos szabályokat, úgy a KZSV gyűjtése elhanyagolható kockázattal jár, és nem jelent fájdalmat az anya számára.

3. Mit kell tenni a levett KZSV-vel?

A levett mintát 36 órán belül a KRIO Intézetbe kell szállítani. Ez idő alatt nem szabad fagyasztani, hanem + 4 és + 30 ^oC között kell tárolni. A KRIO Intézet speciális, termostabil transzfer boxot ad az őssejtgyűjtés céljára, amellyel az előírt hőmérséklet betartható.

4. Mi történik, ha hétvégén, vagy ünnepnapokon születik a baba?

A KRIO Intézetben ezeken a napokon természetesen ügyeleti rendszer működik. A minták átadása, átvétele, feldolgozása, és fagyasztása ugyanúgy történik, mint hétköznapokon.

5. Hogyan történik a levett vér szállítása?

A gyűjtött köldökzsinórvér szállítása 4-30 ^oC közötti hőmérséklet tartományt igényel a laboratóriumba érkezésig. A szállítás speciális automata hőmérséklet-adatgyűjtővel ellátott hűtőtáskában történik. Az adatgyűjtő óránként méri a köldökzsinórvér körüli hőmérsékletet. A gyűjtött vér laboratóriumba beérkezésekor az automata hőmérséklet-adatgyűjtőt leolvassák. Így a gyűjtés pillanatától nyomon követhető hogy a minta milyen hőmérsékleti viszonyok között jutott el a laboratóriumba. A szállítást vagy az Édesapa, vagy a KRIO Intézet 0-24 órán keresztül rendelkezésre álló futárszolgálata végzi.
 

Feldolgozás, fagyasztás, tárolás

1. Mi történik a levett mintával a fagyasztó laboratóriumban?

A levett mintát 36 órán belül be kell szállítani a fagyasztó laborba. Itt megmérik a pontos mennyiségét, majd szigorúan meghatározott arányban védőoldattal keverik össze. A védőoldat védővegyületeket (más néven: krioprotektáns) tartalmaz. A védővegyületek használatának az a célja, hogy a sejtekből eltávolítsa és helyettesítse a vizet, ezáltal megóvja a sejtek belső struktúráit a kristályosodáskor fellépő mechanikai roncsoló hatástól. A fagyasztandó mintát az előkészítés után speciális fagyasztózsákba teszik, és a számítógép által irányított fagyasztóval mélyhűtik. A KZSV-ből még a fagyasztás előtt mintát vesznek, és részletes analízisnek vetik alá.

2. Hogyan tárolják a mintákat?

A mintákat folyékony nitrogén gőzében, az ún. vapour phase technológiával tárolják. A nitrogén gőze - 150 és - 196 oC közötti hőmérsékletet biztosít a mintáknak.

3. Mennyi ideig tárolhatók a minták ilyen módon?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy újszülött köldökzsinórvérének őssejtjei még 10-15 éves megfelelő tárolás után is egyes vérképzőszervi betegségekben autológ sejttranszplantációra alkalmasak maradnak. Kriobiológiai számítások szerint azonban ilyen körülmények között akár néhány száz, vagy akár ezer évig is tárolhatók a minták.

4. Mit kell tenni a levett KZSV-vel?

A levett mintát 36 órán belül a KRIO Intézetbe kell szállítani. Ez idő alatt nem szabad fagyasztani, hanem + 4 és + 30 ^oC között kell tárolni. A KRIO Intézet speciális, termostabil transzfer boxot ad az őssejtgyűjtés céljára, amellyel az előírt hőmérséklet betartható. A minta beszállítását vagy az Édesapa, vagy igény szerint az Intézet saját futára végzi.

5. Össze lehet-e cserélni a mintákat?

A mintákat többszörös kódrendszer védi az összecserélés ellen. Minden minta külön "fiókba" kerül, ezért a minták összekeverése lehetetlen.

6. Mi történik áramszünet esetében?

A háztartási hűtőgépekkel ellentétben a mélyhűtéshez és tároláshoz használt rendszerben az elektromos áramnak csekély szerepe van, nem kell állandó áramellátást biztosítani, hiszen a tárolás folyékony nitrogén gőzében történik. Mindazonáltal az egész rendszer rendelkezik szünetmentes áramforrással.

7. Csak az őssejtet fagyasztják, vagy a teljes vér kerül fagyasztásra?

A KRIO Intézet az AABB által akkreditált módon a kzsv őssejtekben gazdag fehérvérsejt tartalmát kivonja, és ezt a sejtpreparátumot fagyasztja. Az Intézet által alkalmazott manuális technológia segítségével a sejtvisszanyerés >90%, szemben a félautomata (80%) és a teljesen automata (70-75%) sejtkinyeréses eljárásokkal. Amennyiben a minta térfogata lehetővé teszi, akár két, esetenként három egységet is lehet fagyasztani.

8. Egyes őssejtbankok állítása szerint a levett őssejtek 99,9%-a tárolásra kerül. Hogyan lehetséges ez?

Úgy, hogy a teljes vért fagyasztják, és nem vonják ki belőle az őssejteket. Az ilyen mintákban a kiinduláskor több az őssejt, de a felolvasztás után sokkal alacsonyabb a túlélés, mert a vörösvértestek másképp tolerálják a fagyasztással-felolvasztással járó stresszt (ld. ábra), és a felolvasztás közben szétesenek. 

Az ábrából jól látható, hogy teljesen más módon kell fagyasztani az őssejteket és a vörös vértesteket. Amennyiben egyben fagyasztják őket, úgy a széteső vörösvértestekből olyan anyagok szabadulnak ki, amelyek mind a fehérvérsejteket, mind pedig az őssejteket roncsolják, ezáltal gyengébb túlélés érhető el. A világ vezető őssejtbankjai mind szeparálják az őssejteket. A teljes vér fagyasztása a 90-es évek elmaradottabb technológiáját mutatja.

9. Miért kell a levett köldökzsinór vért feldolgozni a tárolás előtt, ahelyett hogy teljes vért fagyasztanánk?

Roger Mrowiec PhD Director of the stem cell laboratory Elie Katz Umbilical Cord Blood Program New Jersey Cord Blood Bank, USA

Az USA-ban, Európában és Japánban az őssejtbankok alapszabálya, hogy a levett köldökzsinórvér mintákat a tárolás előtt feldolgozzák, abból a célból, hogy eltávolítsák a felesleges plazmát és vörösvértesteket.

A köldökzsinór vér (kzsv) tárolás előtti feldolgozása nem igényel semmiféle jelentős manipulációt felolvasztás után, és a legtöbb esetben a minta akár rögtön transzplantálható.

Az olyan kzsv minták, amelyekből a vörösvértesteket nem távolították el a tárolás előtt, a felolvasztás után, és a transzplantáció előtt további kezelést igényelnek. A vörösvértestek ún. “kimosása” a mintából gyakran a sejtek akár 25%-os veszteségével is jár, ráadásul a centrifugálás során akár az egész minta is elveszhet.

A teljes vér fagyasztását és tárolását előkezelés nélkül 20 évvel ezelőtt alkalmazta néhány laboratórium, és ezek közül mindmáig csak nagyon kevesen folytatják ezt a gyakorlatot. Ez a módszer lényegesen olcsóbb, mint az előkezeléses megoldás. Ráadásul a kezeletlen vér transzfúziója számos esetben súlyosan kedvezőtlen reakciót váltott ki a pácienseknél. Éppen ezért 2010 júniusában a Nemzetközi Csontvelőtranszplantációs Bizottság kibocsátott egy figyelmeztetést a gyakorló transzplantációs orvosok felé a teljes vért tartalmazó minták beültetését illetően.

10. Igaz-e, ha a placentából és a zsinórból is vetetünk vért, akkor megduplázhatjuk a levehető vér mennyiségét?

Nem. A zsinórban található vér is a placentából származik. Átlagosan mintegy 200 ml vér van a placentában, ebből optimális esetben 100-150 ml nyerhető ki. Amennyiben a placentából is vért kívánunk venni, úgy meg kell várni a placenta megszületését. Ilyen esetben a fertőzésveszély sokkal magasabb (akár 10% is lehet), míg a levehető vér semmiképpen nem duplázható. Ha a placenta születését nem várjuk meg, akkor az ún. zárt (intrauterin) technológiával, csak a zsinórt mintázva, a fertőzésveszély 1% körüli szinten tartható. 

11. Hány helyen tárolják a mintákat?

Több minta fagyasztása esetén az ügyfél kívánságára van lehetőség a minták több telephelyen történő tárolására. A több telephelyen történő tárolás az ügyfél részére nem jelent extra költséget.

12. Mi történik a befizetett összeggel, ha a levétel sikertelen?

Amennyiben a levétel sikertelen, és a mintát nem lehet fagyasztani, úgy az ügyfélnek csak a gyűjtőszett árát kell megfizetnie. A KRIO Intézet a szerződésben visszafizetési garanciát vállal.

13. Fagyasztanak-e addícionális ampullákat a minta mellett?

Minden minta mellé addícionális ampullákat (más kifejezéssel élve: "teszter csöveket") fagyasztunk. Ezen ampullák (2-4 db) elegendő sejtet tartalmaznak az esetleges későbbi vizsgálatok (pl: HLA identifikálás) céljára, és lehetővé teszik, hogy a fő minta, vagy minták felbontása nélkül, akár 20 év múlva is biológiai információkat nyerjünk belőlük.
 

Köldökzsinór levétel

1. Mi az a „Wharton kocsonya”?

A köldökzsinór saját szövete, más néven mátrix-állománya, amelyben futnak a vérerek. Ezen vérerekből lehet a kzsv eredetű őssejteket gyűjteni. (Ábra)

2. Mik azok a „mezenhimális” őssejtek?

A mezenhimális őssejtek (MSC) olyan multipotens őssejtek, amelyek legkülönbözőbb specializált sejteket képesek létrehozni, mint pl: csont sejteket, porcsejteket, szívizomsejteket, zsírsejteket, idegsejteket, sőt inzulin termelő sejteket is. Lényegében a felnőtt emberi szervezet összes sejttípusa kialakítható belőlük, míg az önmegújító képességüket megtartják.

3. Mi a különbség a „Wharton kocsonyából” származó mezenhimális őssejtek és a kzsv őssejtek között?

A Wharton kocsonya főként mezenhimális őssejteket tartalmaz, míg a kzsv-ben egyéb őssejtek is vannak (hemopoetikus őssejtek, valamint egyéb multipotens őssejtek). A Wharton kocsonyában lényegesen magasabb az mezenhimális őssejtek száma egységnyi mennyiségre vonatkoztatva, mint a kzsv-ben.

4. Miért vannak a Wharton kocsonyában ilyen típusú őssejtek?

Elsősorban strukturális (kötőszöveti) funkciót betöltő sejtek, illetve ezen sejtek hálózatából kialakuló mátrix képzése miatt. Ez a kötőszöveti rész tartja a köldökzsinórban futó ereket. A sejtek eredetüket tekintve - jelen tudásunk szerint -extra-embrionális illetve embrionális mezoderma (középső csíralemez) eredetűek.

5. Miért érdemes a Wharton kocsonya őssejteket is megőrizni?

Azért, mert mind jelenlétükkel, mind számukkal egy esetleges felhasználás során erősíthetik a kzsv őssejtek hatását.

6. Lehet-e külön felhasználni a Wharton kocsonya őssejteket?

Igen, lehetséges.

7. Ezen forrásból nyert őssejteknek (mezenhimális őssejtek) van-e fokozó, erősítő hatása a kzsv-ből származó őssejtekre, ha felhasználásra kerül sor?

Igen, a bizonyítékok szerint pozitív szabályozó hatásuk van az immunrendszerre az őssejtranszplantációkor.

8. Van-e olyan testsúly, amely felett nem alkalmazható a mezenhimális őssejt?

Nem, nincs ilyen. Ráadásul az mezenhimális őssejtek jól szaporíthatók.

9. Milyen hosszú köldökzsinórdarab szükséges?

Legalább 10 cm hosszúnak kell lennie, hogy elegendő mezenhimális őssejteket lehessen izolálni.

10. Szükséges-e fertőtleníteni a zsinór felületét a szüléskor?

Nem szükséges, a feldolgozás során a mintákat antibiotikummal kezeljük. Mindazonáltal lehetséges, hogy néhány mikróba túléli az antibiotikumos kezelést (rezisztens mikroflóra). Ennek a valószínűsége azonban igen alacsony, max. 1-2%.

11. Mi történik a zsinórral a feldolgozás során?

Két lehetőség van: az Alap szolgáltatásunk szerint a zsinórt szigorúan kontrollált körülmények között feltárjuk, a Wharton kocsonyát izoláljuk és feldolgozzuk, a mezenchimális őssejteket nagy számban tartalmazó frakciót pedig lefagyasztjuk. Ebben az esetben a szöveti állományt 4 különálló ampullában tároljuk.

A Prémium szolgáltatásunk szerint a FamiCord Csoportban kidolgozott speciális eljárás segítségével a feltárt Wharton kocsonyából a mezenchimális őssejteket kinyerjük, és azonosítjuk. Ez a folyamat legalább 5 hétig tart. Az egész folyamat kontrollált körülmények között történik. A folyamat végén a tárolás 5 különálló ampullában történik.

12. Hogyan kell a köldökzsinór darabot szállítani?

A levágott zsinórdarabot szárazon, szobahőmérsékleten kell szállítani és 48 órán belül kell feldolgozni. A sejtek, ha a zsinórdarabot megfelelő körülmények között tartjuk, még 72 óra után is megőrzik életképességüket. 72 óránál hosszabb szállítás esetén hűteni kell, és antibiotikumot tartalmazó sóoldatban kell szállítani.
 

Általános kérdések

1. Vannak-e klinikai tapasztalatok KZSV transzplantációval kapcsolatban?

Az első KZSV átültetésre 1988.-ban került sor. Azóta több ezer átültetést végeztek világszerte. Magyarországon is volt már példa KZSV transzplantációra a miskolci BAZ Megyei Kórház Gyermekhematológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztályán.

2. Várható-e egyéb betegségek gyógyítása őssejtekkel?

Biztatóak a kísérletek, de nehéz megjósolni, hogy mikor kerülnek át klinikai gyakorlatba. Kísérleti stádiumban van a szívizom regenerálása, a cukorbetegség gyógyítása, valamint különleges szövettípusok (pl: porcszövet, idegsejtek) regenerálása őssejtek segítségével. Kísérletek történnek az őssejtek felszaporítására is, sőt nemrég az egyik amerikai cég szabadalmaztatott és bejegyeztetett is ilyen módszert. Fontos megjegyezni, hogy már jelenleg is kb. 80 féle betegség gyógyításához felhasználhatók az őssejtek.

3. Hogyan érhető el a KRIO Intézet?

Elérhetőségeinket megtalálja itt
vagy kérdéseivel keresse üzletkötőnket online ügyfélszolgálatunkon!